T, mint tanuló

T mint tanuló

Tegnap úgy felkaptam a vizet a teher tanulóban, hogy nem sok híja volt, hogy a körforgalom közepén nem szálltam ki a kocsiból.

Pár másodpercig azért küzdöttem saját magammal, hogy benne maradjak a kocsiban, pedig szívem szerint a körforgalom közepén állítottam volna meg, és hagytam volna ott oktatóstul, persze előtte úgy vágtam volna be az ajtót, hogy leesik a felépítmény a keretről. Azért az nem mindennapi látvány lett volna... ahogy kipattan egy copfos, szűk, sárga gatyás miniegér, és hörcsögöt játszik....

Túl vagyok az ötödik órámon forgalomban. Lassan sejtem, mitől ennyire selejtes a mai magyar közlekedési morál.

Persze itt is a fejétől is bűzlik a hal, és persze az önismeret és az önuralom hiánya a másik két összetevő.

Hálás köszönet azoknak, akik nem restek észrevenni a fél méteres T betűt ezen az apró kis jószágon, 8,5 tonna....

És menjetek a picsába barmok, akik basszunk ki a tanulóval játékot játszotok. Nyers vagyok? Persze.

De te mennyire lennél nyers, ha az utolsó pillanatban nyomsz egy satut, mert az anyuka a hároméves, rollerező gyerekét hagyja kigurulni eléd? Mert ő meg a biciklit tolja. Komolyan? Három éves gyereket hagyunk egyedül közlekedni? Bocs, lehet, hogy négy éves is volt...A hajam égnek állt. Én elhiszem, hogy ügyes, meg okos. De mit tesz, ha az amúgy ügyes meg okos gyerekét a következő autó elgázolja? Egy háromévesnek a kezét fogjuk, nem rodeózni tanítjuk a forgalomban.

Azt is elhiszem, hogy a Bíróságnál, Mór felől kényelmes levágni a balra kanyart. Csakhogy emiatt én alig bírtam befordulni jobbra, az egy visszafordító kanyar teherautó szempontból. Ugyanis egy ekkora jószágot a felezőig ki kell engedjem ahhoz, hogy azt a kanyart be tudjam venni vele padkázás nélkül. Ha azonban te levágod a balost, nekem nem marad helyem.

És persze az oktató válasza ilyenkor az ordítás. Míg egyszer vissza nem ordítok. Már nagyon érik...

Képzeld el, hogy vettél egy zongorát a gyerekednek, de te a nyolcadik laksz, panelban. Teherautóval a városban közlekedni ugyanez. Olyan, mint bepréselni a liftbe egy zongorát.

Tudjátok, van a tanításnak pár alapja. Az egyik, hogy mindegy, hogy 18 vagy 118 éves vagy, az aktív figyelmed 15 perc. A gyakorlatban, ismert helyen ez úgy működik, hogy az ezerszer végrehajtott műveletek esetében kikapcsol, csak takarékon van, az ismeretlen helyen aktiválódik. Figyelsz két percet, majd rutinból mennek a dolgok, történik valami, megint bekapcsol 1-5 percre, megint visszaalszik és ezzel működtetünk végig egy napunkat. Ezzel szemben, jön a csóri tanuló, aki elvben 2 órát vezet- gyakorlatban egy órát, egy és negyedet...- és neki végig kellene koncentrálnia az utat. De a nyomorult emberből van, és a fizikai korlátait nem képes átlépni, vagyis ő is ki fog kapcsolni, még ha ezer szállal akar is figyelni. Jössz te a rutinoddal, és elveszed a helyét, amitől is nyomikám azt sem tudja, mit csináljon. Igen, a C kategóriához már rutinos B van. Csak éppen a két autótípus vezetésének annyi köze van egymáshoz, hogy mind a kettőt kocsinak hívják, és mind a kettőben van kormány, meg motor. Ennyi. Nagyjából minél nagyobb a rutinod a B-ben, annál nagyobb a hátrányod a C-ben, mivel egy csomó minden másként működik. Amikor éppen kikapcsol az aktív figyelmed, akkor rutinból akarod megoldani a feladatot, de a rutinod egy 1 méterrel keskenyebb, és 4 méterrel rövidebb kocsira szól.

El fogod cseszni....Elvben ezért ül melletted az oktató.

Nekem egy némajátékos jutott. Imádom. Nagyon tud vezetni. De tanítani.....

Amikor vezetni tanulsz, a bábjátékos az oktató. Nem madzagon rángat, hanem szavakkal irányít. Nem utólag baszogat, hanem előre felkészít...Ezért fizetsz neki óránként 10 000 forintot. Nem azért, hogy üljön melletted és utólag baszogasson.

A másik, a pozitív megerősítés szabálya. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ami jó azt dicsérjük, ami nem úgy sikerült, azt gyakoroljuk, és előre felkészítünk a szituációra. Az ezerszer elmondtam, nem tanítás, nem is felkészítés. Az adott szituációban a finom mozgások előrevetítését hívjuk oktatásnak. És azért ülsz ott, hogy nem ezerszer, hanem egymilliószor is elmond.

Vagyis.

• Figyelj, bemegyünk a körforgalomba. Kettes.
• Beengedjük az elejét jó bőven a sáv feléig-kétharmadáig, hármas, tekerjük gyorsan a kormányt a jobb széle felé, hogy beférjen a segge, jobbra tartunk, majd a harmadikon kimegyünk, előtte behúzódunk, és a bal oldalát a kijáratnak célozzuk meg, hogy itt is elférjen a feneke.
• Mielőtt kimegyek belenézek a jobb tükörbe, hogy egyetlen gyalogos, motoros, kerékpáros sem keveredett ide.
• Nagyon jó/ majdnem jó/ ezt még gyakorolni kell. Kapcsolunk négyes, és felvesszük a forgalom ritmusát.

Na így valahogy. Ez tanítás. Nem a menjünk, aztán valami lesz, hiszen a telepen elmondtam.

Képzeld el, hogy egész héten mindent jól csinálsz, de pénteken elcseszel valamit, amiért egész következő héten baszogatnak. Mennyi ideig maradsz egy ilyen cégnél?

Van rá statisztika. Általában 3 hónap.

Ahogy arra is, hogy sokan megszerezték az ingyen jogsit kamionra is, de kb. csak a 10%-a dolgozik sofőrként. Vajon hol ment el a kedvük?

A dicséret mindenkinek fontos, önbizalmat erősít és kedvet teremt ahhoz, hogy még többet tanulj, még jobban csináld.

A csesztetés önbizalomgyilkos, elveszi a kedvet a tanulástól és ellenkezést vált ki. Arra csábít, hogy bosszút állj.

Bárkin.

Bárhol.

Ugyanis stresszfaktorként benned marad. Egy haloványan emlékeztető szituban is ugrani fogsz és csak azért is megmutatod, hogy nem jön be eléd, nem megy át előtted, nem parkol be, nem ő veszi el az utolsó akciós banánköteget a kosárból, és nem neki lesz igaza a vitában még akkor sem, ha pontosan tudod, hogy neki van igaza.

Szóval ezek szerint nagyon sok rosszul oktató van a mai közlekedésben. Különben fele ennyi agresszív kétlábú rohangálna benne, potenciális gyilkosként az utakon.

Ja, és szívesen. Nem gond. Én beengedlek, amikor sietsz, akkor is, ha nincsen elsőbbséged. Nem azért, mert nem tudom, ki jönne a sorban, hanem mert nekem nincsen önmagammal problémám, és nem óhajtok a te hülyeséged része lenni. Sem személyautóval, sem teherkocsival.