2. Az Árnyék
Az Árnyék
- " A sötétség, amely minden személyiség részét képezi, a tudattalanba vezető ajtó és az álmok kapuja. " Jung
Minden dolog addig félelmetes,
amíg nevet nem adunk neki. A névvel ismertté válik. Retteghetsz a pókoktól, de
sokkal nehezebb félni egy Gerzson névre hallgatótól. A névvel ismerős lesz. A
névvel helyet adunk neki és helyet kapunk tőle.
Az Árnyék mint archetípus lehet maga a rémálom, vagy valaminek az elfojtása. A korlátainkba ütközés érzése, vagy a megszállottságé. Az elme démonai, érzelmi elnyomás, fóbiák. A kettősségek az életünkben: barát- ellenség, fény - és sötét. Ahogy a kollektív árnyék is , ami a háborútól való félelem, a gyilkosságtól a szerencsétlenségtől való rettegés.
Az árnyék magába zárja mindazt a tapasztalatot, ami nem képes felszínre kerülni. Mint ha lenne egy gonosz ikertestvérünk...mindazt megtestesíti, amit a neveltetésünk elfojt, a félelmeket, a gyűlöletet, az ösztönöket, a vadságot...
Amikor mindez a felszínre tör, akkor kontrollt vesztünk. Amikor a mindig szelíd feleség egyszer csak kitör és falhoz vágja a poharat, vagy amikor a nyugodt kollégád egy forgalmi helyzetben kiugrik a kocsiból és rugdalni kezdi a másik sávban haladót, vagy a besorolni akarót.
A depresszió ebben a lapban nyíltan megjelenik. Elszigeteltség, kisebbségi érzés, gyűlölet, szinte minden olyan megjelenik, amit a ma társadalma elfogadhatatlan viselkedésnek ír le.
Mi az amit ma látunk? Bizony a
legsötétebb árnyékunk. A nagynak és nemesnek kikiáltott emberiség ma találkozik
az árnyékával.
Kicsiben a kapcsolatfüggőséggel, a lustasággal, a kényelmességgel, ami nagy léptékben kapzsiságként, aljasságként és tolvajlásként jelenik meg. Ó drágám! El ne hidd, hogy a nagyok/a politikusok nem a tömeg aljasságán híztak meg!
Ma az árnyék legsötétebb napjait éljük. A családon belüli erőszak megmutatja, mennyire nem becsülik sokan önmagukat és hogy milyen sok önjelölt "isten" van. A népet vezető politikusok tehetetlensége elárulja, mennyire lemaradtak az emberek olyan készségek terén, mint a konfliktuskezelés, vagy mint az egészséges önértékelés, a sokak számára elfogadhatatlan önkorlátozás hiánya pedig megmagyarázza azt a fajta rablógazdálkodást, amivel nem csak gazdasági lehetőségeinket, de természeti erőforrásainkat is tönkretesszük.
Nem véletlen, hogy éppen most egy látszólagos válság idején visszafelé megyünk a történelemben. Újra előkerül a szén és a fa, ahelyett, hogy modern megoldásokat keresnénk. Ahhoz ugyanis a méltatlanul meggazdagodott rétegnek most a zsebébe kéne nyúlni, és a lopott vagyon egy részéből olyan fejlesztéseket segíteni, ami a közterhet viselő népeket segítené.
Az eredeti történetben az árnyék a barátnőm félelme (is), attól, hogy a lánya ugyanúgy elrontja az életét, mint ő a sajátját. És tegyük hozzá, nem is jogtalan ez a félelem. A gyerekek a családi mintákat követik, akár akarják, akár nem. A váratlan vészhelyzet ismétlő üzemmódba helyezi őket és a megtanult megoldásokat keresik és használják. Gyakorlatilag a szemetesben kotorásznak, hiszen pontosan tudják a pánikon kívül helyezkedve, hogy ezek a megoldások nem működnek, hiszen nem működtek már a szüleik esetében sem.
Érdekes megfigyelni, hogy mennyire nem merünk kimondani valódi érzelmeket és félelmeket. A legtöbb konfliktus pontosan abból ered, hogy a szülők félnek őszinték lenni a gyerekükkel( vagy túl őszinték... de ez másik helyzet). A " nem viszed semmire" és társai pontosan ezekből a rosszul megfogalmazott félelmekből erednek. Emlékeztek a szótárra, mit is jelent ez a mondat? Rémálmaimban azt látom, hogy ugyanúgy elszúrod az életed, mint én, amikor féltem követni a vágyaim...
Az Árnyék a fejlődés egyik legfőbb kulcsa: Nem félek attól, amit a sötétség rejt. Minden szembesüléssel kisebbé válik és én megerősödöm.
Az Árnyék kérdései lehetnek:
- Mitől/ miktől félek?
- Milyen lehetőségektől zárom el ezekkel a félelmekkel magamat?
- Hogyan tudom kicsiben megpróbálni a félelmemen túllépni?
- Mi lenne az az igazán nagy lépés, amit megtehetek a félelmem elűzésére?
- Hogyan viselkedem, amikor félek? Milyen reakcióim vannak? Hogyan hat ez másokra?
- Mit nem merek kimondani?
- Hol, miben alázkodom meg?